Nehéz dolog ez a véleménynyilvánító műfaj, nem is szeretem igazán. De ha valami ennyire egyértelmű, mint ez a Budaörs-Diósgyőr Magyar Kupa mérkőzés, akkor nem lehet rosszul látni a dolgokat. 



Szerdán délben, a lehető legszurkolóbarátabb időpontban kellett a miskolci ultráknak 300 kilométert utazniuk (hiszen Tatabányán rendezték a mérkőzést), hogy aztán szomorúan tehessék meg ugyanezt a távot hazafelé. A Budaörs gyakorlatilag úgy iskolázta le a Diósgyőrt, mint ha az osztálykülönbség épp fordítva lenne. Az NB I.-ben kifejezetten jó szériában van a DVTK (mondjuk volt honnan feljönni), a Budaörs pedig stabil NB II.-es csapat. Gyakorlatilag végig az volt, amit Bognár György és csapata akart. A zöld-fehérek egészpályás letámadást vezényeltek, amire láthatóak a Diósgyőr kilencven perc alatt nem talált választ. Rengeteg labdavesztés a saját térfél közepén, az előrevágott labdák pedig mind visszajöttek. A Budaörs a pálya minden szegletén fölénőtt a vendégeknek.

 

Végül a Budaörs öt gólnál áll meg, a Diósgyőr is rúgott hármat, három pontrúgásból. Az első egy büntető, a második egy szabadrúgás, a harmadikat pedig Vernes tekerte be szögletből. A Diósgyőrnél nagyon hamar el kell gondolkodniuk a dolgon, mert ez a mai teljesítmény az NB III.-ba sem elég.